Mezőberény

Mezőberény története

Története

Mezőberény (Berény) nevét 1347-ben említették először az oklevelek Beren alakban írva. 1347-ben Acsai Berend birtoka volt, fiai; Márton, Berend és Gergely osztották az örökségül kapott birtokot három részre egymás közt. Berény ekkor két faluból állt és már kőtemploma (ecclesia lapidea) is volt. Mezőberény területén a Körösök völgyének vízjárta helyein már több ezer évvel ezelőtt megtelepült az ember, az ármentes terepeken és földhátakon.Az új kőkortól a honfoglalásig számos erre utaló leletet találtak a régészek. A magyarság letelepedésével új korszak kezdődött a település történetében, hiszen ebben az időszakban alakult ki a későbbi Berény nevű Árpád kori falu.

Berény történetét a helytörténészek három korszakra osztják. A Berény név eredetét többféleképpen is magyarázzák. Az látszik legvalószínűbbnek, hogy a Berény szó törzsi név, talán besenyő vagy kabar eredetű. Az ország jelenlegi területén mindenesetre 13 (a történelmi Magyarország területén további négy) Berény nevű település található, ami a fenti magyarázatot igazolja. A falu a tatárjárás alatt feltehetően elpusztult. Berend fia Márton, aki Békési várispán volt, telepíti újra az elnéptelenedett települést. Oklevélben 1347-ben említik először a békési uradalom birtokaként. Berény az oklevél keletkezésének időszakában a középkori Békés vármegye aprófalvas rendszerének szerves része. Jelentős hely lehetett, két faluból állt, temploma kőből épült.

A XIV. század végén Berény a gyulai uradalomhoz tartozott, és királyi adományként többször is gazdát cserélt. Jelentősebb birtokosai között megemlíthetők a Losonczy, a Maróti családok, Corvin János és Brandenburgi György őrgróf. A megyei nemesek 1514 - 1517 között itt tartották a vármegyegyűléseket. A korabeli Berény lakói uradalmi jobbágyok. A földművelés és az állattartás volt a megélhetésük fő forrása, emellett az uradalom részére teljesítették a kötelező jobbágyterheket is.
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 4%-a cigány, 3%-a szlovák és 2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát

Nevezetességei

    Bodoki Károly Vízügyi Múzeum – a Hosszú foki csatorna és a Kettős-Kőrös találkozásánál levő szivattyútelepen
    Orlai Petrich Soma Múzeum – néprajzi gyűjtemény, udvarán Holokauszt-emlékmű
    Zsidó temető és ravatalozó épület, Gyomai út.
    Mezőberényi Termálfürdő
    Wenckheim–Fejérváry-kastély

Híres emberek

    Itt született 1822-ben Orlai Petrich Soma festőművész
    Itt született Csabai-Wágner József (1888–1967) festőművész, építész
    Itt született Somos András (1911–1996) kertészmérnök, a fóliasátras zöldségtermesztés magyarországi meghonosítója, az MTA tagja.
    Itt született Czakó József (1923–1990) agrármérnök, a hazai alkalmazott etológia megalapítója
    Itt született Piller Sándor (1932–2015) pedagógus, labdarúgó, edző, sportvezető
    Itt született 1936-ban Kaposi Márton filozófus, esztéta, az MTA doktora
    Itt született Dr.Gschwindt András (1941. március 19.) villamosmérnök, egyetemi oktató; az első magyar műhold, a Masat-1 egyik megalkotója. Mezőberény díszpolgára. (2013.08.20.)
    Itt született Prof. Dr. Bak Mihály (1946) patológus, cytopatológus szakorvos.[4] Mezőberény díszpolgára. (2013.08.20.)
    itt született Udvardy Anikó (1952) szobrászművész
    Itt született Lengyel Imre (1954) közgazdász
    Itt született Bereznai Péter (1955) Munkácsy Mihály-díjas festőművész

Testvérvárosai

    Németország Gronau (Westf.), Németország (1987)
    Szlovákia Gúta, Felvidék (1946)
    Németország Münsingen, Németország (1993)
    Románia Szováta, Székelyföld (1998)
    Szerbia Csantavér, Délvidék (2007)

Megközelíthetősége

    Közúton elérhető a 46-os, a 470-es és a 47-es főúton.
    Mezőberény vasútállomás a MÁV 120-as számú Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán érhető el.     Csárdaszállás vasútállomás és Murony vasútállomás között található.

Search